ÉLMÉNYREPÜLÉSEK
Bázis repülőterünk Tököli Repülőtér. Repüléseink a hét minden napján reggel 09.00-tól napnyugtáig tartanak az időjárástól függően, de lehetőség van éjszakai repülésekre is. Az útvonalak nevére kattintva a webáruházban megveheti a kívánt programot.
Vendégeink oktatói épületben várakozhatnak a kiérkezéskor, ahol pilótáinkkal együtt készülhetnek fel a repülésre, a feladat végrehajtására. A várakozás perceit könnyítve frissítőt is biztosítunk. Útjainkról blue ray minőségű videó felvételt adunk ajándékba.
Időpont foglalással kapcsolatos kérdésekkel kérjük hívjon minket a +36-70-414-6300-as telefonszámon.
PÁRTOLÓTAGI ÚTVONALAK:
- Budapest panoráma - Budapest belváros - 30 perc
A felszállást követően a Duna felett emelkedünk és a Margit szigethez repülünk, ahonnan az egész belváros csodálatos panorámájában gyönyörködhetünk. A Széchényi hegy, János hegy és a Hármashatár-hegy látványa köszönt. Innen Budakeszi vagy a Megyeri híd felé fordulva térünk vissza kiinduló repterünkre.
Részvételi díj: 39 900 Ft-től - Budapest belváros – Hármashatárhegy – Egri várrom - Szentendre - 30 perc
A felszállás után, a Margit szigethez repülünk, ahonnan Budapest szívében, csodálatos panorámájában gyönyörködhetünk. Látható lesz a Széchényi hegy, János hegy és a Hármashatár-hegy is. A páratlan panorámájú Hármashatárhegynél repülünk el, majd a Nagy-Kevély következik. A Nagy-Kevély egy 534 méter magas sasbérc, a Pilis hegységben. A Nagy-Kevély tövében található, az Egri csillagok filmváltozatának forgatási helyszínéül felépített vár is. Haza utunkon Szentendre óvárosa, dunakorzója felé vesszük az irányt és a város fölött egy búcsúkörrel fordulunk Dunakeszi repterének irányában.
Részvételi díj: 39 900 Ft-tól - Nagy Budapest panoráma repülés - 30 perc
Dunakeszi reptérről felszállva első állomásunk Csillaghegy, Budapest Duna menti egyik legkedveltebb része. Pár perc repülés után elérjük a Margit-szigetet, ahonnan fővárosunk legszebb látképe tárul elénk. Bazilika, TV székház, Nemzeti Bank, és nem utolsó sorban a Parlament. Utunk ezután a Hármashatár-hegy felé vezet, majd Budakeszi vadaspark felett átrepülve érjük el néhány perc után a Farkashegyet. Itt a reptér fölött átrepülve a budaörsi Kálvári domb fölött érkezünk meg Gazdagréthez, majd a Rákóczi hídhoz. Majdnem a Citadellánál fordulva Budapest látképé tárul elénk ismét.
Részvételi díj: 39 900 Ft-tól - Budapest – Dunakanyar - 30 perc
Farkashegyi felszállás után folyamatosan emelkedés közben a Budakeszi Vadaspark fölé érünk, majd a Nagy kevély hegy mellett repülünk el. Madár távlatból látjuk a Nagy-Kevély egy 534 méter magas sasbérc. A hegy tövében található, az Egri csillagok filmváltozatának forgatási helyszínéül felépített vár is. A Pilis hegység fölött tovább emelkedve, láthatóvá válhat a Pilis-tető, a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsa. A látványt az ezüstösen kanyargó Duna folyó csodálatos látványa zárja. Visszatéréskor a Budai-hegység búcsúzik kedves utasainktól. Utunkat bázis repterünkről a Dunakeszi repülőtérről is indítjuk. Ekkor felszállás után Szentendre belvárosa, Váci Apátság, Visegrádi vár útvonalon repülünk és így érjük el Dunakanyart. Hazafelé vezető úton "beköszönünk" Budapest belvárosának és így térünk vissza a Dunakeszi reptérre.
Részvételi díj: 39 900 Ft-tól - Budapest – Visegrád - 35 perc
A Duna felett emelkedünk, utazó magasságunkat Szentendre felett érjük el, ahonnan az óváros, Kálvária domb és a Duna sétánya lesz látható. Szentendrét elhagyva Vác felé a Váci Bazilika felé repülünk. Megnézzük a Bazilikát, az Érseki Palotát. Ezután a legendás Visegrádi vár felett fordulunk, megidézve Mátyás király szellemét. A látványt az ezüstösen kanyargó Duna folyó csodálatos látványa zárja. Visszatéréskor a Budai-hegység búcsúzik kedves utasainktól.
Részvételi díj: 46 500 Ft-tól - Budapest – Visegrád – Esztergom - 40 perc
A felszállás után, északi irányba emelkedünk. A Pilis hegység felé felemelkedve, elénk tárul a Pilis-tető látványa, a Nagy- Bodzás-hegy, a Nagy-Szoblák és Kis-Szoblák, és a Vaskapu-hegy is. Ezután a legendás Visegrádi vár felett fordulunk, s a Pilis nyugati oldalát átrepülve megcsodálhatjuk a meseszép Esztergomi bazilika fantasztikus látképét. Repülésünk során átlépjük a Szlovák Magyar határt és az Esztergomi bazilikát a szlovák oldalról is megnézzük. Hazafelé szlovákián át repülünk a Garam patak felett és a Garam dunai torkolatánál térünk vissza Magyarországra.Haza felé vezető utunkat a Váci Bazilika, Érseki Palota és Szentendre óvárosa teszi színesebbé.
Részvételi díj: 55 000 Ft-tól
KIEMELT PÁRTOLÓTAGI ÚTVONALAK
- Repülőgép vezetést - Legyél Te a pilóta! - 60 perc
A repülés előtt egy 15-20 perces alapos földi felkészítés következik. Ezután jöhet a várva várt pillanat a felszállás. A magasba emelkedve, pilótánk segítségével próbálhatja ki az alapvető repülési manővereket, vezetheti a repülőgépet!
A 25-30 perces önfeledt repülés végén, a leszállás után 10-20 percben közösen értékeljük a kezdő pilóta első repülésének tapasztalatait és készíthetjük el emlék fotóit.
Részvételi díj: 39 900 Ft - Légi Rally! - 80 perc
Elképzelte már milyen lehetett a repülés hőskorában egyik városból a másikba repülni egy térkép, és egy iránytű segítségével? Ugyan mi az! Sima ügy? Önnek is menne? Próbálja ki! Válasszon ki egy tetszőleges, 90-100km-es útvonalat és vezesse rajta végig a repülőt! Mi adunk hozzá gépet, pilótát, felszerelést. Csak magát kell hoznia! A repülés előtt egy 15-20 perces alapos földi felkészítés következik.
A 30-35 perces repülés végén, a leszállás után 10-20 percben közösen értékeljük a kezdő pilóta első szárnyalásának tapasztalatait és készíthetjük el emlék fotóit.
Részvételi díj: 39 900 Ft -
Kirándulás a 15 ezer éves tóhoz - Velencei-tó Madár rezervátum - 50 perc
Dunakeszi felszállás után utunk hazánk harmadik legnagyobb tavához a Velencei-tóhoz vezet. Fiatal tó, csupán 12-15 ezer éves, mely a folyamatos természeti hatások nyoman nyerte jelenlegi formáját. A 26 km2-nyi terület harmada nádasokkal borított. Ennek köszönhető a tó csodálatos, védett madarakban gazdag madárvilága. A tó egyik legismertebb madármegfigyelő helye a Madárvárta, mely a Dinnyési kikötőtől nem messze található. Repülésünk első szakaszát a Dinnyési tájvédelmi terület a Dinnyési fertő zárja. A Dinnyési-fertő nem is olyan régen még a Velencei-tó szerves része volt, ma is jóformán csak a balatoni vasútvonal és az országút választja el a tó délnyugati részeitől. Védett, biztonságos vizein, nádasaiban számtalan madár talál ideális fészkelő és táplálkozó helyet. Utunkat Budapest, Budakeszi és a Váli völgy páratlan panorámája színesíti.
Részvételi díj: 48 900 Ft - Vértesszőlős – Tata, Tatai vár (Zsigmond király és az Eszterháziak nyomában) - 55 perc
Dunakeszi felszállás után Budapest belvárosától elköszönve a Pilisi medence fölött repülünk a Gerecse természetvédelmi területe felé. A Gerecse bányáiról és barlangjairól ismert dachsteini mészkőhegység. A 400–600 m magas rögök a triász és a jura időszakban keletkeztek mintegy 200–150 millió éve. A Gerecse mészkőhegység bányái közül a nagy-pisznicei a legnevezetesebb, ahonnan feltehetőleg már a rómaiak, de Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején minden bizonnyal fejtették a vörös mészkövet, amelyet – piszkei és tardosi „vörös márványként” – évszázadok óta több nevezetes épület építésénél is felhasználtak (talán a leghíresebb a Visegrádi palota).
A Gerecse nyugati lábánál megpillantjuk Vértesszőlőst, ahol 1963-ban Vértes László ősrégészt tárta fel a mintegy 350 000 éves az őskori előember Homo erectus telephelyét. A vértesszőlősi előember telep, csodálatos parkja, a kilátó páratlan látnivalót kínál.
Vértesszőlős után pár perccel érkezünk meg Zsigmond király építette várhoz a Tatai várhoz. Építése 1397-ben kezdődött és 1409-ben fejeződött be. Várnak kicsit hányattatott sorsa volta magyar történelem folyamán. Zsigmond magyar király 1426-ban Rozgonyi Istvánnak zálogosította el a várat, és a Rozgonyiaktól csak I. Mátyás király váltotta vissza 1467 előtt. Az 1470–1480-as években Mátyás az itáliai vízivárak mintájára újjáépíttette az erődítményt: az udvar körül a várat kétszintes kerengőszárnnyal bővíttette, kívül pedig a nyugati sarkon a meglévő mellé egy újabb tornyot, ehhez csatlakozva pedig a vizesárok mentén észak- és délnyugat felől kettős védőfalat emeltetett. A tóra néző délkeleti szárny előtt pompás kilátást biztosító árkádos terasz épült. Mindezeken túl a termek is új, díszesebb belső kialakítást nyertek. Ezek közül szerencsére a 18-19. századi átalakítás során jó néhány építészeti részletet (faragványok, ajtó- és ablakkeretek, kerengőkorlát, kályha- és edénytöredékek stb.) megőriztek, illetve megtaláltak. A Mátyás-kori átalakítással az épület igazi reneszánsz várkastéllyá alakult, ahol a király tavaszonként szívesen megpihent.Mátyás halála után a várat fia, Corvin János örökölte, akitől 1494-ben II. Ulászló király szerezte meg. Kisebb díszítő munkáktól eltekintve érdemi építkezéseket feltehetően ő már nem végeztetett a várban. A mohácsi csatavesztés után az épület új funkciót kapott: a dunántúli végvárrendszer egyik fontos láncszemét alkotta. A portyázó török csapatok Tata környékét és magát a várat a csatát követően feldúlták, majd Szapolyai kezére adták. Az ország megszállása során az oszmán hadak jelentős pusztítást végezve 1543-ban foglalták el, azonban gyenge védelmi adottságai miatt az 1566. évi visszafoglalásáig szinte évente cserélt gazdát a császáriak és a törökök között. Éppen ezért komolyabb megerősítésére sem kerülhetett sor, bár vannak arra vonatkozó bizonyítékok, hogy e munkák már ekkor elkezdődtek: a külső védmű övezet nyugati sarkán például már felépült a köríves rondella.
Az 1558 óta ismét török kézen lévő várat a Salm generális által vezetett, több dunántúli vár visszafoglalásával végződő 1566-os nagy hadjárat keretében szerezték meg a Habsburgok. Ezután, ugyancsak a többiéhez hasonlóan születtek meg a tervek a tatai erőd modern, a kor haditechnikai színvonalának megfelelő végvárrá történő átalakítására. Az erre vonatkozó elképzelések kidolgozása és végrehajtása itáliai hadmérnökök, Giulio Turco és Niccolo Angelini nevéhez fűződik. A külső védelmi rendszer megerősítésére a sarkokon fülesbástyák épültek (1572: déli, Ferrando-, 1577: keleti, Rosenberg-, 1586: Kecske-bástya) és újabb vizesárkot alakítottak ki. Az addig nyitott tó felőli oldalon ezzel egyidejűleg védőfal létesült. A belső vár (a várkastély) jó tüzérségi célpontként szolgáló tornyait a keleti kivételével ekkor bontották vissza. Nem valósult meg a rondella olaszbástyává történő átalakítása és a korábbi belső várárok ugyancsak tervbe vett feltöltése sem.
A vár és közvetlen környezete az 1590-es években újra hadszíntérré változott: 1594-ben beveszi a török, 1597-ben azonban már ismét a keresztényeké, miután Pálffy Miklós főkapitány seregei visszafoglalják. Az elkövetkező 17. század ismét a vár kevésbé mozgalmas időszakai közé tartozik az állapotának fokozatos romlásával, ami az előző századvégi török-Habsburg és az 1605-1606-os Bocskai-féle hatalomátvétel során zajló ostromok, illetve az elmaradó helyreállítási, karbantartási munkák következménye. Az 1620-as évek közepén helyreállított vár 1646-ig a várkapitányok zálogbirtoka volt, majd az uralkodó, III. Ferdinánd gróf Csáky Lászlónak adományozta. Családjának kihalását követően került a tatai várbirtok újra királyi kézbe 1697-ben.A Kara Musztafa nagyvezírrel az élén utoljára Bécs ellen induló oszmán csapatok 1683-ban elfoglalták és felrobbantották. Két évvel később végleg keresztény kézre jutott az ekkorra romos állapotú és 1699-ben lebontásra ítélt vár, amely 1704-1705-ben kuruc kézen volt, majd a tatai uradalommal együtt 1717-ben szolgálati jutalomként Krapf József tulajdonába került.
Krapftól 1727-ben galánthai gróf Esterházy József országbíró vásárolta meg, így egészen 1945-ig az Esterházy család tulajdona maradt. Uradalmi építőmestere, Fellner Jakab 1755-ben építette a vizesárkon átvezető, négy nyílású hidat és a végében a vörös márványkeretes kapubejárót, ami máig a vár fő bejárata. Az új kapu és a török kori bejáró közé egy úgynevezett udvarbírói házat építettek börtöncellákkal és börtönkápolnával. Az épület emeleti részeire az Esterházy család levéltára és gyűjteményei kerültek, a földszinten pedig lóistállót alakítottak ki. 1805-ben még öt áristomot (börtönt) is kialakítottak.
A 19. század elején tűz pusztított a várban. 1815-ben a várépület megmaradt szárnyát romantikus stílusban átalakították. Az eredeti kápolnafalra ekkor húzták fel a mai torony szintjét. Ekkor készültek a jellegzetes neogótikus ablak- és ajtókeretek, de a kváderes borítású terasz is. A déli oldalon a teraszhoz – az angolkertben is tevékenykedő – Charles Moreau építész tervei alapján egy kis zárt erkély kapcsoltak. 1821-ben a várudvaron új kápolnát építettek, és ebben 1848-ig miséztek a raboknak. 1891-ben a tatai angol kolónia tagjai anglikán templomnak kérték el és kapták meg ezt a kápolnát. 1896-1897-re nyerte el az udvari front a mai képét. A Tatán és környékén tartott nagy császári hadgyakorlatok idejére átalakították az ablakok íveit, és az emeleti ablakokat is az itáliai gótikát idéző módon építették át. Az épület belsejében a 20. század elején új lépcsőket és boltozatokat készítettek. Ez a munka ugyan széles körben tette ismertté, de történelmi hitelének nem használt.
Részvételi díj: 59 900 Ft/1-3 fő
- Velencei-tó – Dinnyési Tájvédelmi körzet – Székesfehérvár – Tatabánya – Tata – Gerecsei tájvédelmi körzet - 70 perc
Dunakeszi felszállás után utunk hazánk harmadik legnagyobb tavához a Velencei-tóhoz vezet. Fiatal tó, csupán 12-15 ezer éves, mely a folyamatos természeti hatások nyomán nyerte jelenlegi formáját. A 26 km2-nyi terület harmada nádasokkal borított. Ennek köszönhető a tó csodálatos, védett madarakban gazdag madárvilága. A tó egyik legismertebb madármegfigyelő helye a Madárvárta, mely a Dinnyési kikötőtől nem messze található.
Repülésünk első szakaszát a Dinnyési tájvédelmi terület a Dinnyési fertő zárja. A Dinnyési-fertő nem is olyan régen még a Velencei-tó szerves része volt, ma is jóformán csak a balatoni vasútvonal és az országút választja el a tó délnyugati részeitől. Védett, biztonságos vizein, nádasaiban számtalan madár talál ideális fészkelő és táplálkozó helyet.
Légi kalandunk második részét a Királyok Városa – Székesfehérvár – nyitja. A Királyok városát, a Magyar Királyság fővárosát, koronázó városát 972-ben alapította Géza nagyfejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten, melyek legnagyobbika a mai belváros.
Fehérvár után a Vértes természeti kincsei várnak. Gánt, Várgesztes, Vértessomló után a Vértes északi lábához érkezve láthatjuk majd Tatabányát, és csodálatos víztározóit. Pár percnyi repülés után a Tatai Öreg tó és a
Tatai vár látványával intünk búcsút a Vértesnek, majd a Gerecse hegység gerincén átrepülve 25-30 perc után érkezünk vissza bázis repterünkre a Farkashegyi repülőtérre.
Részvételi díj: 79 900 Ft/1-3 fő - Királyaink nyomában (Budai vár – Visegrád – Esztergom – Székesfehérvár) - 90 perc
Kalandozzunk vissza több mint 750 évet az Égi Kalandorokkal a magyar történelembe és látogassa végig királyaink rezidenciáit. Dunakeszi felszállás után hidegkút Hármashatárhegy érintésével berepülünk a Margit-sziget fölé, ahol elénk tárul a Budai vár látványa. Elköszönve I. Nagy Lajos király emlékétől Visegrád felé fordulunk. Körülbelül 20 perc repülés után elérjük a Fellegvárat és a Visegrádi királyi várat. A királyi vár fölött Esztergom felé vesszük utunkat. Alattunk a Dunakanyar, Börzsöny meredező ormai teszik még látványosabbá repülésünket. 15 perc repülés után érkezünk meg I. István király koronázásának feltételezett helyszínére Esztergomba. A bazilika felett búcsút mondva a történelmi városnak utunk a Királyok Városa felé vezet. Székesfehérvár a Királyok városa, Magyar Királyság fővárosa, koronázó város. 972-ben alapította Géza nagyfejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten, melyek legnagyobbika a mai belváros. A haza felé vezető úton a Velencei-tó, Pákozdi hegység búcsúzik utasainktól.
Részvételi díj: 87 000 Ft/1-3 fő - Örökségeink nyomában (Székesfehérvár - Tihany - Siófok - Velencei tó) - 110 perc
Dunakeszi felszállást követően a Királyok városa – Székesfehérvár – felé repülünk. Fehérvár fölött kitekintve a Királyok kertje, az Óváros lesz látható. 25 perc repülés után elérjük a Tihanyi félszigetet. Az apátság és a tihanyi belső tó után Siófok városa felé vesszük utunkat. A déli part szépségével, yacht kikötőével búcsúzik a Balaton. 25-30 perc repülés után a Velencei-tó déli része Agárd, a madár rezervátum, nádszigetek egyedi különleges formája színesíti a látképet. Rövid idő után elérjük, Törökbálint magasságát, mely utunk végét jelenti. Kirándulásunkat a Budai hegyek látképe zárja.
Részvételi díj: 89 900 Ft/1-3 fő - A Vén Duna természeti kincsei, Gemenc - Kalocsa - Dunaföldvár - 120 perc
Dunakeszi felszállást követően Törökbálint, Érd felé fordulva 20-25 perc repülést követően elérjük a Mezőföldi Tájvédelmi körzetet. A 12 mozaikból álló, 7546 hektár kiterjedésű védett terület Fejér és Tolna megye határán, Alsószentiván, Bikács, Bölcske, Cece, Dunaföldvár, Medina, Nagydorog, Németkér, Paks, Szedres, Tengelic és Vajta községhatárokban terül el. Tolna és Fejér megye határán több védett és védelemre tervezett terület összevonásával 1999-ben jött létre. Az állatvilágot tekintve a Dél-Mezőföld számos védett és fokozottan védett madár- és denevérfajnak igen fontos élőhelye. A láprétek ritka madarai a réti tücsökmadár és a haris, míg a homokgyepeken szalakóták vadásznak rovarokra. A vidék egyik legismertebb rágcsálója a szintén védett ürge. Az elmúlt időszak betelepítési programjának köszönhetően populációja jelentősen megerősödött. Természetes ellenségei közé tartoznak a tájvédelmi körzet területén fészkelő ragadozó madarak, melyek közül kiemelkedik a hazánkban ritka kerecsensólyom. A vízfolyások, tavak kétéltűeknek és a nádasokat kedvelő énekes madaraknak jelentenek otthont, de itt talál költőhelyet a barna rétihéja és vadászterületet a fokozottan védett vidra is.
Utunk legszebb állomása Szekszárd – Gemenc – Bogyiszló. Szekszárd és Bogyiszló határolja hazánk méltán egyik leghíresebb természetvédelmi területét a Gemenci erdőt mely több mint 90 000 hektáron terül el. Hírnevét a méltán híres vadállományának köszönheti főként a gímszarvasnak és vaddisznónak.
Hazafelé indulva első állomásunk Kalocsa, mely jelentős történelmi múltra tekint vissza, hiszen a honfoglalás óta város, István óta a magyarság egyik kiemelkedő kulturális központja. A város egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek, az államalapítás óta a magyar katolicizmus második központja. Híres iskolaváros, a 18. századtól meginduló oktatás az egyik legkiválóbb iskolai központtá tette a várost országos szinten. Legnevezetesebb épületei közé tartozik a kalocsai főszékesegyház, az érseki palota és a csillagászati obszervatórium, emellett jelentős értékeket őriz a város nagy belvárosa, a hozzá tartozó kikötő és több puszta is.
Kalocsától kb. 10 perc repülés után érjük el Dunaföldvár belvárosát, mely története egészen a középkorig nyúlik vissza. Földvár nevét ismereteink szerint először 1199-ben említi oklevél Monasterium de Felduar formában, ahol 1131-ben II. (Vak) Béla király Szent Péter tiszteletére apátságot alapított. Rosner Gyula régész azonban úgy véli, hogy valószínűleg „nem ő alapította a Szent Péter tiszteletére emelt monostort 1131 és 1141 között.” Az 1199-ben kelt oklevél szövege alapján (Monasterium abbas de Feldwar) szerinte bizonyossággal annyi állítható, hogy az ekkor „Földváron álló, már ismert monostor” a bencés szerzeteseké volt, és azzal együtt ők birtokolták a földvári határt is. Rosner Gyula véleménye továbbá: „nem lehet kétséges, hogy már a 11. században volt Dunaföldvárnak egy igen figyelemreméltó, kőfaragványokkal díszített temploma…”, ezt talán Szent Ilona tiszteletére szentelték. A nagy javadalmakkal bíró apátság az idők folyamán lassan veszített rangjából, a 15. századra korábbi birtokait jórészt elvesztette, építményei pedig a török uralom idején teljesen elpusztultak. Szulejmán szultán a mohácsi csata (1526) után Földváron fogadta Buda város tanácsát, hogy tőlük a város kulcsait átvegye. A török uralom idején Jur Hisszarit volt a település neve.
A történelmi belvárostól búcsúzva a Ráckevei Duna természeti kincsei várnak. A Dunaág nádasokkal ölelt holtágai közkedvelt horgászhelyek, a Duna partjára épült nyaralók, házak a nyugalom szigetei. A Vén Dunától búcsúzva kb. 20 perc múlva megérkezünk bázisrepterünkre a Dunakeszi repülőtérre.
Részvételi díj: 119 000 Ft/1-3 fő